Megint találkoztunk :)

Apu!

Kedden reggel hosszú idő után megint találkoztunk. Ismét testközelben, ami már rég volt.

Reggel én vittem Norbit és Barbit az iskolába. Norbit leadtuk. Feri apu vitte a többi gyermeket. Azt beszéltük meg, hogy ha végez értünk jön, és visz minket tovább Barbival. De valamiért picit késett. Így elindultunk. Nem tudom, miért de a Blahán kötöttünk ki. Épp elkezdett esni az eső. Kinyitottuk az esernyőt, és egy fa alá húzódtunk be. Épp SMS-t írtam volna Feri apunak amikor odalépett mellénk valaki, és egy puszit adott az arcomra.  Megfordultam, és Te voltál ott, Te voltál aki érezhetően puszit adtál. Kék köntös volt rajtad. Megkérdeztem tőled hogy hogy itt vagy? Mire te azt felelted, azért mert itt vannak az angyalok, és közelben vannak nők is. El szerettél volna vinni minket, de erre már nem került sor. Azért mert megéreztem Feri jelenlétét, aki épp az ágyam mellett volt. És felébredtem. Csodás élmény volt megint találkozni veled. Hiszem, hogy mostanában, megint többször fogunk találkozni, és terelgetsz majd hogy jó úton haladjak. 

Rohangálósan

Kedves apu!

Ezen a héten nagyon rohangálósan vagyok. Megyek jövök megint megyek aztán jövök. Ma van egy picike kis időm, így leültem neked levelet írni. 

Képzeld hétfőn, mikor levittem a 2 kis csajszit az oviba össze futottam a vezető nénivel, és megengedte, hogy fényképezzek a gyerekekről. Jurta bemutató volt játékos formában. Sokszor eszembe jutottál, mert neked is tetszett volna. készített nekem a bácsi egy kis szütyőt ajándékba. 

Szóval 2 délelőttöm ráment, de megérte, mert nagyon élveztem, és felajánlotta, hogy mehetnék vele néhány helyszínre is.

Képzeld Nikike már iskolás lesz szeptembertől, így ma megyünk délután amolyan iskola megismerése céljából foglalkozásra. 

Ma bevallom le vagyok törve egy picit. Hiányzik már valaki az életemből. Aki meghallgat aki átölel aki mellettem van. Hiányzik a családi életforma. Nehéz megküzdeni vele, hogy már nem járunk össze. És gyakorlatilag úgy tűnik elveszítettem a családom. Én vagyok, és a gyerekek. Úgy érzem csalódást okoztam vele neked, mert azt gondoltam én vagyok erre hivatott, hogy összetartsam a bandát, a nagy étkezésekkel és azzal, hogy ide mind összegyűlünk. nem sikerült, mert senki nem volt benne partner. Szóval, így most ez hiányzik. És amikor ez hiányzik rosszabb passzban vagyok. 

De felállok belőle. valahogy mindig van valami ami felállít. Talán az, hogy nem engedhetem meg magamnak a teljes szétesést. És most van felhúzó erőm is. Talán emlékszel rá talán nem, de majd elmesélem, ha eljön az a pillanat. Van valaki, aki megmutatta azt ami benned is megvolt. 

Hát ennyi történt ezen a héten ezidáig. 

Puszi: Katus

Első

Kedves Apu!

Mióta elmentél gyökeresen megváltozott az életem. Tulajdonképpen tisztségesen még el sem váltam tőled. De lehet ez nem is olyan rossz dolog hisz így egy kicsit úgy érzem velem vagy, és segítesz.

Amióta elmentél született még 2 unokád. Csak a kapcsolatunk ment rá. Nem tudom mi történt, és mi a valódi oka. Lehet sose tudom meg, de meg történt. Sok idő volt míg feldolgozom, és még sok idő lesz míg az új helyzetet el tudom úgy fogadni, hogy ne érezzek fájdalmat.

Azt, hogy a gyerekeknek milyen nem jöttem még rá. Talán majd egyszer. Úgy csinálom, hogy ezt megtudjam.

Annyi bizonyos, hogy hiányzol. Anyu gyökeresen megváltozott. Nem tudom mi történt, és ami nagyon nem jó ebben a helyzetben nem jöttem még rá a megfelelő megoldásra, hogy hogyan rakjam rendben. Így most nem tartom vele a kapcsolatot- tudom helytelen - de ha rájövök hogyan oldjam meg keresni fogom. Addig azért kell ezt megtennem, hogy a gyerekek ne lássák kárát. Ugyanis ha foglalkozok vele és leköti a gondolataimat, hogy miért van és azzal van tele a fejem hogy mit csinál ő, teljesen rátelepszik a józan ítélő képességemre. Ami ahhoz vezet, hogy se magamra se a gyerekre nem tudok odafigyelni, ingerült leszek velük. Amit így hogy egyedül maradtam velük nem engedhetek meg.

Most történik velem egy nagyon új és egy nagyon csodálatos dolog. De erről majd egy későbbi levelemben írnék neked.

Puszil a Te Katusod <3